Az MTA Kémiai Tudományok Osztályának 2007. április 10-i ülésén kialakított állásfoglalása


Az MTA Izotópkutató Intézet 2006. évi munkájáról készült beszámoló és 2007. évi tervei megvitatása
Írásos véleményt készített Kiricsi Imre, Tungler Antallal közösen, valamint Vértes Attila és Varga Kálmán, amelyet az Osztály tagjai előzetesen megkaptak.
Tungler Antal, Vértes Attila és Varga Kálmán előterjesztéseiket szóban kiegészítették.
Hozzászóltak: Wojnárovits László, Farkas József

Az Osztály megállapítja, hogy az intézetben színvonalas kutatómunka folyik, amelyhez a szükséges pénzügyi fedezet intézeti és külső forrásból biztosított. A tudományos tevékenység egyes irányainak árnyaltabb megítélését segítené az intézet egészére vonatkozó adatok részletezése, azaz ha a témabeszámolók végén, a pénzügyi ráfordítások mellett, a kutatólétszám, annak korszerinti összetétele, a publikációk száma és a 2006-ban elért összesített hatástényező is szerepelne.
A finanszírozási rendszer változása, valamint a nukleáris energiaipar időszerű műszaki-technikai feladatai ugyanakkor felvetik a 2007. évi kutatási tevékenység "áthangolását", azaz a tiszta és célzott alapkutatás, alkalmazott kutatás és kísérleti fejlesztés arányának módosítását. A részletes állásfoglalást (ld. Melléklet) az Osztály megküldi az MTA főtitkárának, az AKT elnökének.

I. sz. melléklet


Osztályállásfoglalás
az MTA Izotópkutató Intézet (MTA IKI) 2006. évi tudományos tevékenységéről, valamint 2007. évi kutatási célkitűzéseiről

Az MTA IKI 2006-ban visszanyerte szervezeti önállóságát. Ez hatással volt a hazai és nemzetközi kapcsolatrendszer bővülésére, külső pénzügyi források bevonására.
Az intézet tevékenysége magába foglalja az innovációs törvényben körülírt tiszta és célzott alapkutatást, az alkalmazott kutatást és a kísérleti fejlesztést egyaránt.
Az Intézet 2006. évi beszámolója a kutatási tevékenységet két alapvető csoportba foglalta: nukleáris kutatás és fejlesztés, illetve heterogén katalitikus rendszerek vizsgálata, továbbá három stratégiai feladatot külön is kiemelt.
Ismeretes, hogy az intézet a hazai nukleáris kémiai és izotópalkalmazási kutatások fontos bázisa. Mindezt alátámasztják a nemzetközi összehasonlításban is jelentős eredmények a PGAA módszer fejlesztése és alkalmazása, illetve a sugárbiztonsági, dozimetriai és izotópmigrációs, valamint sugárhatáskémiai kutatások terén.
A "katalizátor rendszerek és katalitikus folyamatok vizsgálata" témakörben tradicionálisan nívós alapkutatási eredmények születtek 2006. évben is. Jelenleg az intézetben a PROX folyamatok és az arany katalizátorok alkalmazási kutatásai dominálnak. A publikációs tevékenységük jelentős. Több neves katalízis intézettel dolgoznak együttműködésben, rendszeresen fogadnak vendégkutatókat, részt vesznek nemzetközi szerkesztésű könyvek, kiadványok létrehozásában.
A három stratégiai feladatból kettő (nevezetesen a Paksi Atomerőműben 2003-ban bekövetkezett üzemzavar felszámolásával kapcsolatos K+F munka, illetve a Pu-Be neutronforrások hasadóanyag tartalmának meghatározása, és újra tokozása) megvalósult. Ugyanakkor sajnálatos, hogy késik a neutron nyalábbal működtetett Mössbauer spektroszkópiás mérőhely üzembe helyezése, bár a pénzügyi fedezet biztosított.
Az Intézet közhasznú feladatokat is teljesít. Ilyen az Országos Atomenergia Hivatal megbízása alapján végzett izotópnyilvántartási és sugárbiztonsággal kapcsolatos tevékenység.
Az intézet pályázati aktivitása jó, az így elnyert támogatások segítik a kutatásokat, beleértve a kutatók és a segédszemélyzet egy része bérének biztosítását.
Az Intézet munkatársai a nukleáris kémia és izotópalkalmazás területén meghatározó felsőoktatási intézményekkel aktívan közreműködnek mind a graduális, mind a PhD képzésben. Folyamatos és egyre bővülő szakmai együttműködést alakítottak ki több iparvállalattal (PA ZRt, NHK Kht, AGRÖSTER, Mecsek Érc ZRt. stb.), valamint az Országos Atomenergia Hivatallal.
Az Intézet nemzetközi kapcsolatrendszere kiterjedt és sokrétű. Közel 50 kutatóhellyel dolgoztak ki bilaterális együttműködést. Ezt bizonyítja továbbá azon dolgozatok nagy száma, amelyeket külföldi társszerzővel közöltek
A 2007. évi fő kutatási célokat és területeket és azok arányait áttanulmányozva egyet kell érteni azzal a célkitűzéssel, hogy "Az IKI 2007-ben kutatási tevékenységének hasznosulására az eddigieknél nagyobb súlyt kíván helyezni." Erre lehetőséget kínál a nukleáris energetika világméretű "reneszánsza". Az IKI jól képzett szakemberei, és tradicionálisan színvonalas kutatási tevékenysége révén domináns háttérintézménye lehet a nukleáris energiaiparnak. Ez akár 2007. évben is realizálható például a következő területeken:
  • A primer és szekunder hűtőkörök vízüzemének optimálása
  • Radioaktív nuklidok kimutatása szerkezeti anyagfelületeken (radioaktív kontamináció – dekontamináció)
  • Sugárzások hatásainak vizsgálata különféle szerkezeti anyagokon és bevonatokon
  • Folyékony radioaktív hulladékok kezelése
  • Dozimetria


Összegezve: az Osztály megállapítja, hogy az intézetben színvonalas kutatómunka folyik, amelyhez a szükséges pénzügyi fedezet intézeti és külső forrásból biztosított. A tudományos tevékenység egyes irányainak árnyaltabb megítélését segítené az intézet egészére vonatkozó adatok részletezése, azaz ha a témabeszámolók végén, a pénzügyi ráfordítások mellett, a kutatólétszám, annak korszerinti összetétele, a publikációk száma és a 2006-ban elért összesített hatástényező is szerepelne.
A finanszírozási rendszer változása, valamint a nukleáris energiaipar időszerű műszaki-technikai feladatai ugyanakkor felvetik a 2007. évi kutatási tevékenység "áthangolását", azaz a tiszta és célzott alapkutatás, alkalmazott kutatás és kísérleti fejlesztés arányának módosítását.