Kutatási stratégia, kutatási témák

Az osztály fő kutatási tevékenysége nanostruktúrált katalizátorok tervezésére és jellemzésére irányul, ami magában foglalja

  • hordozós egy és kétfémes nanorészecskék kialakulásának és stabilitásának vizsgálatát,
  • új, nagy aktivitású nanostruktúrált kompozit katalizátorok kifejlesztése tudományos alapjainak mélyebb megismerését,
  • a katalizátorok szerkezete és katalitikus tulajdonságai közötti összefüggés megismerését különböző reakciókban, lehetővé téve a felületi reaktivitás befolyásolását.

Nanoméretű (1-2 nm) fém és oxid részecskék (quantum dots) morfológiai és elektronos tulajdonságai alapvetően eltérőek a nagy részecskéikétől a rövidtávú rendezettség, vegyértéksáv tulajdonságok, felületi koordináció stb. tekintetében, és stabilitásuk sokkal kisebb a tömbi jellegű formájukhoz képest. Az összetett többkomponensű kompozit katalizátor rendszerekben a nanoszerkezetek előbbi tulajdonságai elsődleges fontosságúak speciális aktivitás és szelektivitás elérésében különböző katlitikus folyamatokban. A hordozós katalizátorok impregnáláson alapuló klasszikus preparálási technikái nem mindig elég hatékonyak a kis részecskék előállítására. Szükséges nem klasszikus kémiai és fizikai preparálási módszerek alkalmazása is mint depozíció-precipitáció, együttlecsapás, kolloidális fém-, fémoxid ill. -hidroxid adszorpciója folyadékfázisú redukcióval ill.hidrolízissel létrehozott szolokból, részecskenövesztés pórusos hordozóban, depozíció gőzfázisból, lézerimpulzusos depozíció (PLD) stb. A fém nanorészecskék kémiailag és fizikailag is funkcionalizálhatók. Módosíthatjuk (i) második fém hozzáadásával, (ii) promotor molekulákkal és (iii) a hordozó módosításával.

Különböző kísérleti módszereket alkalmazunk az egy- és kétfémes részecskék kialakulásának molekuláris szintű megértésére, migrációjának, szegregációjának, oxidációs állapotának, és stabilitásának vizsgálatára, hogy viselkedésüket előre tudjuk jelezni.

Jelentős kutatási területünk a nagy szelektivitású katalizátorok kialakulása felületkémiai hátterének vizsgálata, a különböző tényezők, mint a perkurzor depozíció, kalcinálás, redukció, hordozó előkezelés stb. a katalizátor állapotára kifejtett hatásának felderítése.

A vizsgált katalitikus folyamatok a zöld kémia (enantioszelektív hidrogénezés), C1 kémia (metán száraz reformálása), környezeti kémia (szennyvíztisztítás katalitikus levegős nedves oxidációval, metán és N2O reakciója) ill. az alternatív energiatermelés (PROX, tüzelőanyagcella elektrodkatalizátorok) területéhez tartoznak. A katalizátor rendszereket különböző vizsgálati módszerekkel jellemezzük. BET módszert alkalmazunk a katalizátorok fajlagos felületének, röntgen fluoreszcencia spektroszkópiát (XRF), ICP-MS vagy prompt gamma aktívációs analízis módszereket a minták elemi összetételének meghatározására. A kristályos fázisokat röntgendiffrakcióval (XRD) jellemezzük. A hőmérséklet-programozott oxidációval, redukcióval, bontással (TPO, TPR, TPD) a fém és oxid komponenseket ill. pl. fém-organikus prekurzorokat, O2, H2 és CO kemiszorpciójával és hőmérséklet-programozott deszorpciójával a felületi fématomokat jellemezzük és mérjük. Röntgen- és ultraibolya fotoelektronspektroszkópiai, (XPS, UPS) és Auger elektronspektroszkópiai (AES) vizsgálatokat végzünk az atmoszférikus előkezelő kamrával felszerelt ESCA berendezéseinkkel a katalizátor felületi összetételének és vegyértékállapotának felderítésére a katalizátorelőkezelés és a katalitikus folyamat különböző fázisaiban. Fourier transzformációs infravörös spektroszkópiát (FTIR) alkalmazunk a katalizátorok és felületi intermedierek jellemzésére adszorpció és reakció körülmények között fűthető, kontrollálható atmoszférájú cellában. A katalitikus folyamatok tanulmányozására izotópjelzéses vizsgálatok is végezhetők deutériummal, 13C, 14C és 35S izotópokkal jelzett anyagokkal.

1. Aszimmetrikus C=C kötés hidrogénezés Pd katalizátorokon

Új kutatási terület az osztályon. A C=C kötés aszimmetrikus hidrogénezésében a kiralitás forrása lehet királis módosító vagy adalék, ez utóbbit sztöchiometrikus mennyiségben alkalmazva. Az aszimmetrikus indukciót befolyásolják a katalizátor tulajdonságai, a kutatómunkában ezért a katalizátorkészítés, a hordozó és az előkezelések hatását vizsgáljuk az ee változására. A katalizátorok tulajdonságait különböző módszerekkel vizsgáljuk (BET, kemiszorpció, TPD, TPR, XPS), hogy meghatározzuk mely jellemzőkhöz köthető az aszimmetrikus indukció változása.

Publikációkat mutat / elrejt

2. Katalitikus levegős nedves oxidáció (CWAO)

A környezeti kutatások része a CWAO. Az ipari szennyvizek, technológiai vizek részleges oxidációját vizsgáljuk, hogy stabil katalizátorokat fejlesszünk ki ehhez a folyamathoz, ami nagy hőmérsékleten és nyomáson (250oC, 50 bar) megy végbe korróziv közegben.

Publikációkat mutat / elrejt

3. Szénhidrogének vázátrendeződési reakciói fémkatalizátorokon

A korábban fémekkel katalizált dehidrociklizáció területén elkezdett kutatásokat folytatva, fémkatalizátorokon vizsgáltunk gyűrűzárás – gyűrűfelnyílás – vázizomerizáció komplex folyamatait hatszénatomos szénhidrogén modellvegyületekkel. 2005 és 2010 között különféle (Pt, Pd és Rh alapú) hordozós és hordozómentes katalizátor készült (együttműködésben a Poitiers-i egyetemmel). Vizsgálatuk fotoelektron-spektroszkópiával a berlini Fritz-Haber Intézettel együttműködésben. A különböző kémiai állapotú szén-féleségek (grafit, rendezetlen szénlerakódások, felületi fématomokhoz kötött szénatomok stb.) dezaktiváló hatása eltérő. Újabb kísérletekben vizsgáltuk a hidrogén hatását a katalitikus tulajdonságokra. Pt-hoz különböző módon: fémorganikus graftinggal, ill elektrokémiai felvitellel készültek kétfémes katalizátorok. Inaktív második fém (pl. Ge, Sn) csökkentette a dezaktiválódást, mert megakadályozta folytonos szénrétegek lerakódását. Aktív második fém (pl. Rh, Ir) esetében tesztreakciókban mindkét komponens hatása észlelhető volt, de sajátos kétfémes tulajdonságok is megmutatkoztak. A több éves Berlin-Budapest együttműködés fontosabb eredményeiről összefoglaló cikket publikáltunk.

Publikációkat mutat / elrejt

4. Szénmonoxid preferenciális oxidációjának vizsgálata hidrogén jelenlétében (PROX reakció)

A hidrogénnel működő tüzelőanyag cellák (PEMFC) hátránya, hogy a nemesfém anód szénmonoxid-érzékeny, ezért a hidrogén CO tartalma nem lehet nagyobb 10-100 ppm-nél. A PROX reakció célja a szénmonoxid tartalom szelektív oxidációja hidrogén jelenlétében. A kutatás célja a reális PROX rendszerben (H2, O2, CO, CO2, H2O, CH4) lejátszódó reakciók feltérképezése, mechanizmusuk meghatározása, a katalizátorok szerkezete (Pl: változó oxidációs állapotú komponensek) hatásának vizsgálata. Tanulmányozzuk a szénmonoxid és hidrogén oxidációjának, valamint a mellékreakcióként lejátszódó víz-gáz (WGS) és fordított víz-gáz (RWGS) reakciók kinetikáját. Különböző módon készített nemesfémtartalmú (Pt, Pd, Au) különböző oxid (CeO2, TiO2, MnOx, CuO, FeOx etc.) hordozós katalizátorokat vizsgálunk, különböző módszerekkel tanulmányozzuk a szerkezetüket (adszorpcios módszerek, TEM, XRD, XPS stb.), a katalitikus tesztreakciókat in-situ spektroszkópiai technikákkal (főleg in-situ XPS és DRIFTS) egészítjük ki együttműködésben a berlini Fritz-Haber Intézettel.

Publikációkat mutat / elrejt

5. Au, Ag/MOx (M: Ti, Ce, Mn, Fe, Cu) aktív határfelületek kontrollált kialakításának tanulmányozása

Au, Ag/MOx (M: Ti, Ce, Mn, Fe, Cu) nanokompozitok kialakulása folyamatának ill. szerkezetének vizsgálata, katalitikus tulajdonságainak tanulmányozása CO oxidációban, PROX folyamatban, deNOx reakcióban, szelektív glükóz oxidációban. A nanoméretű fém és oxid komponensek és határfelületük morfológiájának hatása az Au/MOx határfelület katalitikus hatékonyságára. A TiO2 kristálymódosulat hatásának kimutatása Au/TiO2 CO oxidációs aktivitására. Au/MOx aktív nanoszerkezetek stabilizálása inert szilícium-oxid hordozón ill. mesopórusos SiO2-n a szerkezet stabilitásának növelésére.

Publikációkat mutat / elrejt

6. Au-MOx (M:Fe, Ti, Ce) kölcsönhatásának tanulmányozása jól definiált model rendszerben inverz katalizátorokon

Au-MOx kölcsönhatása CO oxidációra kifejtett hatásának tanulmányozása fém és oxid filmek illetve részecskék SiO2/Si(100) hordozón fizikai módszerekkel (lézerimpulzusos depozíció) kialakított réteges rendszerében. Az MOx/Au/SiO2/Si(100) típusú, úgynevezett “inverz katalizátor” elrendezésben az aranynak a fedő oxidréteg katalitikus aktivitására gyakorolt hatásának vizsgálata. A rendszer szerkezeti jellemzése röntgen- és fotoelektronspektroszkópiával (XPS, UPS), atomerő és transzmissziós elektron mikroszkópiával (AFM, TEM), szekunder ion tömegspetroszkópiával, röntgendiffrakcióval, összegfrekvenciakeltési spektroszkópiával (SFG).

Publikációkat mutat / elrejt

7. Au-Pd, Au-Pt és Au-Ag kétfémes részecskék kontrollált előállítása és katalitikus alkalmazása

Különböző elrendeződésű és morfológiájú kétfémes nanorészecskék (ötvözetek, mag-héj, egy- és kétfémes aggregátumok) készítése a fémionok együttes ill. egymást követő redukciójával kolloid kémiai módszerekkel. A redukció módja (redukció gamma-besugárzással, impulzus elektron besugárzással vagy Na-citráttal-csersavval, etanollal illetve 2-propanollal, borohidriddel, különböző stabilizátorok alkalmazása) hatásának vizsgálata a szerkezetre ill. a katalitikus aktivitásra különböző reakciókban, mint pl. acetilén és diének hidrogénezése, CO oxidáció, PROX.

Publikációkat mutat / elrejt

8. A metán nem oxidatív átalakításai. Szén nanoszpecieszek szerepe a cobalt alapú katalizátorok dezaktiválódásában

A nem-oxidatív és oxidatív metán átalakulások káros kísérő folyamata lehet a felületi inaktív szén szpecieszek képződése. Az említett folyamatokra különlegesen érzékenyek az általunk kifejlesztett a nem-oxidatív metán átalakítás, nemzetközi összehasonlításban is jó aktivitást mutató Pt10>Co90/Al2O3 és Pt10Co90/NaY katalizátorai. A PtCo katalizátorok visszafordíthatatlan mérgeződésének kutatásában a következő következtetésekre jutottunk: a metán reagál a kétfémes PtCo részecskével metastabil CoCx karbid képződésével, melynek bomlásakor különböző szén nanoszerkezetek (nanocsövek, nanogömbök, nanoövek) képződnek, amelyekben a kobalt zárványként elszakítódik a második fémtől, a platinától, amely az adott körülmények között nem alkot karbidot. A katalizátorok visszafordíthatatlanul deaktiválódnak a kétfémes PtCo nanorészecske szétesése és a felülettől történő elszakításuk következtében. Kis mennyiségű N2O jelenlétében csökkenthető a metán átalakítás zeolit alapú kétfémes katalizátorok felületének káros szenesedése. Ez a megfigyelés jelentette a váratlanul igen sokrétű és érdekes téma kristálymagját. Ezek az eredmények értékes információt szolgáltattak a Fischer-Tropsch katalizátorok dezaktiválódásáról hidrogéndeficites szintézis gáz közegben.

Publikációkat mutat / elrejt

9. Extraaktivitású többfunkciós M/Ga/H-ZSM-5 kétfémes (M-átmeneti fém) katalizátorok tervezése, fejlesztése környezetvédelmi szempontból káros CH4 és N2O eliminálása céljából

A dinitrogén-oxid és metán erős melegház-hatással rendelkeznek, ezenkívül mint az ózonpajzs roncsolásában fontos szerepet játszó anyagokat is azonosították. A gallium jelenléte a M/Ga/H-ZSM-5 (M=Fe, Co, Mo) mintákban növeli a katalizátorok aktivitását az N2O/CH4 gázelegyek különböző reakcióiban, amely eredmények felülmúlják a folyamat közismerten legjobb Fe/H-ZSM-5 katalizátorának megfelelő mutatóit. A dinitrogén-oxid és metán teljes átalakulásán kívül választ várunk a további lehetséges reakcióirányok, mint a C2+ szénhidrogén képződés, valamint az oxigén tartalmú köztitermékek (oxygenates) keletkezése, főbb törvényszerűségeire. Az N2O teljes katalitikus redukciója metánnal a nitrogénipari füstgázok, gépkocsi kipufogógázok, biomassza generátorok katalitikus utóégető rendszereiben használható fel. A M/Ga/H-ZSM-5 katalizátorcsalád kis hőmérsékletű extra aktivitása lehetőséget ad a jelenleg ismert technológiákhoz viszonyítva környezetbarát és energiatakarékos finomkémiai eljárások kifejlesztésére.

Publikációkat mutat / elrejt

10. Metán száraz reformálás vizsgálata

Metán száraz reformálásában (CH4+CO2→2CO+2H2) pszeudo szol-gél módszerrel és hagyományos impregnálással előállított Ce-Zr-oxid hordozós Ni, NiRh és NiCo katalizátorokat vizsgáltunk. BET, XPS, TPR, TPO és TEM módszerekkel jellemeztük a mintákat, a metán száraz reformálását CH4/CO2=70/30 összetételű eleggyel végeztük. A Co és Rh tartalmú minták stabilnak bizonyultak, míg az impregnált Ni katalizátor alig, a szol-gél módszerrel készült Ni minta lassan deaktiválódott a hosszú idejű stabilitásvizsgálat alatt. Magas hőmérsékletű előkezelés és a metán száraz reformálása hatására a NiRh és NiCo részecskék ötvöződtek, a Ni szinterelődött, ezzel egyidőben karbidos szén, szén nanocső és héj típusú grafitos széndepozitumok alakultak ki. A lerakódott szénmennyiség a minták felületén 1 és 12 mg C/100 mg katalizátor közt változott. A szol-gél módszerrel készített Ni mintákról a reakció során keletkezettt szénlerakódások 400 oC-on, míg az impregnált Ni katalizátorokról 660 oC-on távolíthatók el oxidációval. A kétfémes rendszerekben a széles fémrészecske-méreteloszlásnak vélhetőleg szerepe van a hosszú idejű stabilitásban.

Publikációkat mutat / elrejt

11. Hidrodeszulfurálás katalizátorainak vizsgálata

Áramló-recirkulációs nyomjelző módszerre épülő eljárást dolgoztak ki és alkalmaznak hordozós, főleg molibdén-oxid alapú katalizátorok kénfelvételi készségének, a teljes reverzibilis és irreverzibilis kénfelvétel, valamint katalizátor és gázfázis közötti kéncsere egyensúlyi mértékének meghatározására. Jól kifejezett korreláció mutatkozik (R2~0.9) a katalizátor kéncserélő képességének mértéke és tiofén hidrodeszulfuráló aktivitása között. Meghatározták több katalizátorra a tiofén hidrodeszulfurálás, ciklohexán dehidrogénezés és benzol hidrogenolízis aktiválási enrgia értékeit, és felhasználásukkal kiszámították a C-Kat, H-Kat és S-Kat kötési energiákat.

Publikációkat mutat / elrejt

12. Felületközeli szén és hidrogén beépülés szerepe a Pd katalizált alkin hidrogénezésben

Alkinek szelektív hidrogénezése alkének jelenlétében stratégiai fontosságú, nagy volumenű ipari folyamat. Bár a palládium működése és szerkezete szoros kölcsönhatásban vannak, mégsem elegendő csupán a Pd szerkezetének ismerete, mivel a kölcsönhatás a reakcióközeggel jelentős összetétel-változásokat eredményez a felületközeli rétegekben, mint a fragmentálódott szénhidrogénekből származó szén intersticiális beépülése illetve hidrogén beoldódása a Pd rácsba. Reakciókörülmények közötti in situ röntgen-fotoelektron-spektroszkópiás vizsgálatok és a palladium hidrogéntartalmának in situ prompt gamma aktívációs analízissel végzett követése alapján kimutaható, hogy míg a nem szelektív, teljes hidrogénezés a béta-hidrid fázis jelenlétében történik, a szelektív hidrogénezéshez a felületközeli Pd-C fázis kialakulása szükséges.
Ezek a kutatások a berlini Fritz-Haber Intézet és az Izotópkutató Intézet Katalízis és Nukleáris Kutatások Osztályai közötti együttműködés keretében történtek.

Publikációkat mutat / elrejt

13. Stabil, nagy aktivitású elektródkatalizátorok fejlesztése direkt metanol tüzelőanyagcellákhoz

Az Osztály újabb kutatási területe a platina alapú többkomponensű szénhordozós katalizátorok módosításának vizsgálata az aktív fázis diszperzitása stabilitásának növelésére nagyobb és stabilabb elektrokatalitikus aktivitás elérésére céljából.

Publikációkat mutat / elrejt