EGY KIS TÖRTÉNELEM…

Elözmény

1954- ben lehetővé vált a radioaktiv anyagok beszerzése a Szovjetunióból.

Ezzel kezdetét vette a mesterséges radioaktiv anyagok alkalmazása Magyarországon. A beérkező anyagok nyilvántartásával, elosztásával és célba juttatásával ill. a rendelések feladásával Veres Árpád fizikust bizták meg. Munkáját segitette egy kis- néhány emberből álló- csoport [Somorjai László, Marika, Tánczos István, Sanyi és Józsi bácsi, Szabó Imre].

Valamikor 1958 végén 1959 elején gondolta Kökény Mihály, hogy a már müködő csoport tapasztalatai alapján létre kellene hozni a radioaktiv anyagok hazai alkalmazásának bázisintézetét. Az elgondolást tett követte. Az Orszagos Atomenergia Bizottság elnöksége 1959 júliusában hozott határozatával megalapitotta az Izotópelosztó Intézetet, igazgatóvá Tétényi Pált az OAB Izotópalkalmazási Szakbizottság [elnök Straub F. Bruno akadémikus] titkárát nevezte ki.

A megalakult Intézet az Országos Onkologiai Intézet V. épületének földszintjén nyert elhelyezést, valamint raktár céljára igénybe vehette a főépület melleti, használaton kivüli óvóhelyet. Ezzel elkezdödött a történet következő fejezete.

Izotópelosztó Intezet

Kezdetét vette az intézet épités. Az emberek felvételével párhuzamosan történt a kémiai laboratoriumok [2 db] kiépitése, a fizikai mérőhelység és egy kis mühely kialakitása. Külön helységeket sikerült biztositani a szükséges adminisztráció számára is.

A laboratóriumok elkészülte lehetővé tette a nagyobb tételben történő rendelést amelyet már itt adagoltunk szét a felhasználók részére. Ugyanakkor a laboratóriumok felszerelésének kezdetlegessége [az orvosi gyakorlatban használt távpipetta, stb.] nagy leleményességet kivánt a még kevés rutinnal rendelkező munkatársaktól.

A létszám gyorsan nött. Gyakorlatilag két hónap alatt álltak munkába Szirtes L., Cserép Gy., Teplán I., Harsányi Gy., Biró T., Gerencsér T., Garáne., Antal Jné, Kovács Ibolya, Zsinka L. A készitmények szállitását Wilhelm József végezte, egy volga személygépkocsi állt rendelkezésére.

A mühely lehetővé tette kisebb készülékek előállitását, ezáltal a kémiai munkák biztonságosabbá tételét. Megépültek a fizikai mérőberendezések és Biró T. személyében életbe lépett a szigoru dozimetriai szolgálat.

Megtapasztaltuk többek között, hogy mekkorát durran egy radiocéziumos klorid oldatot tartalmazó ampulla és az ezt követő takaritást is. Egyszóval ezek az évek [kb. 2] a tanulás és a tapasztalatszerzés évei voltak.

Kik voltak a felhasználok ebben az időben? Elsősorban egészségügyi intézmények ahol már léteztek izotóp laboratóriumok és nagybesugárzók, ahol elkezték már pl.a pajzsmirigy diagnosztikát alkalmazni. Még néhány mezőgazdasági kutató és egy,két ipari nagyüzem, ahol radiográfiai vizsgálatokat végeztek.

A zárt források gyakorlatilag ⁶⁰ Co és/vagy ¹³⁷ Cs izotópokat tartalmaztak. Az elsősorban gyógyászati alkalmazásra kerülő termékek [ ²⁴ NaCl, ⁴² KCl, ¹³¹ NaI és ¹⁹⁸ Au-kolloid oldatok] igények szerint adagolását és helyszinre juttatását valamint az országba bekerülő sugárzó anyagok nyilvántartását végeztük.

A kisérleti atomreaktor 1959-ben meginduló müködése uj lehetőségeket biztositott. A KFKI Magkémiai Osztályán kisérleti jelleggel ²⁴NaCl, ⁴²KCl , ¹³¹NaI és ¹⁹⁸Au-kolloid oldatokat állitottak elő. Ebbe a munkába kapcsolódtak be az intézet munkatársai. Ezzel egyidőben megindultak egy laboratórium tervezési és kivitelezési munkálatai. 1960 végén a KFKI I-épület alagsorában az elkészült a laboratórium, majd fokozatosan megkezdődött a beüzemelés majd a technológiák átvétele a Magkémiai Osztálytól. Ezzel megindult a rendszeres izotóp termelés ill. pontosabban a radioaktiv izotópokkal jelzett termékek előállitása. Az ekkora már megnövekedett létszámu csoportot Szervetlen kémiai Osztály-nak hivták. Első vezetője Lengyel Tamás volt.

A laboratórium az akkori sugárvédelmi előirásoknak megfelelően készült. Tartalmazott egy elkülönitett izotóp raktárt, manipulációs helységet 8 db ólomvédelemmel és manipulátorokkal felszerelt fülkesorral, három kémiai laboratóriumot, egy mérőhelységet, mühelyt és természetesen a szabályok szerinti öltözőket. A laboratóriumhoz tartozott még a földszinten (büffé helyén) létrehozott két dolgozó-, tartózkodó helység. Az itt rendszeresen előállitott termékek importja ezzel megszünt. Mindez mellett ez az „ideiglenes” laboratórium egyben előtanulmány volt mind a tevezési, mind az üzemeltetési tapasztalatok megszerzésére; ugyanis az egyre növekvő igények láttán röviddel a munkák folyamatossá válása után határozat született a végleges, nagyobb kapacitásu laboratórium felépitésére. Az Osztály létszáma 18 fő ( Jász Á., Lengyel T., Miller J., Pál I., Szirtes L., Törkő J. Tóth G. Harsányi Gy., Bunyitai L., Dolezsál I., Heller Gy., Kecskés F., Pörje M., Váradi A., Zsinka L., Gerencsér T., Mándli J., Szénainé, Ácsné és két fő izotóp raktáros).

A rutin előállitási feladatok mellett állandó fejlesztési munkák folytak. Ez utóbbiak közül a radioaktiv ritkaföldfém komplexek, valamint néhány (n,p) magreakció termék előállitásának kidolgozását emliteném. A fenti feladatokkal párhuzamosan u.n. „akadémiai kutatások is folytak az osztályon, gyakorlatilag a kémiai elválasztási módszerek témakörében (komplex egyensulyok és ioncsere folyamatok elméleti megközelitése). Az osztály munkatársai ezen eredményekről számos közleményben, konferencia előadásokban számoltak be. Könyv és doktori disszertáció jezi még ezen időszak munkásságát( Lengyel, Jász: Izotóplaboratóriumi zsebkönyv, Lengyel T. tud. Doktori értekezés).

Felállt a dozimetriai szolgálat. Megalakult a MEO /Jász Á., Pál I.-mint gyógyszerész).

Az Onkológiai Intézetben lévő helységek felszabadulásával lehetővé vált ott kis aktivitásu gyógyászati és más kalibrációs célu zárt sugárforrások rendszeres előállitása. Emlitésre méltó unikális termékük volt a körte alaku ⁶⁰Co forrás, melyet méhen belüli helyi besugárzásra alkalmaztak (ez feleslegessé tette a kivülröl történő és meglehetősen nagy felesleges sejtrombolással járó besugárzásokat). Az egyes technológiák bevezetésének része volt az források zártságának egyedi vizsgálatára alkalmas módszerek tanulmányozása és alkalmazásuknak bevezetése.

A XVII épület létrehozása

Szovjet tervet vett meg az ország, amely akkor modernnek számitó u.n. háromzónás rendszerü laboratóriumot tartalmazott. Az adaptációt ill. a már szerzett gyakorlat szerinti módositásokat az Iparterv végezte. Az épület a 21. Épitőipari Váll. kivitelezésében készült és 1964-ben vált beköltözhetővé. A beruházás tervezett összege 60 MFt volt.

Az épület u.n. inaktiv- és aktiv részt, a kiszolgáló helységeket valamint az aktiv és inaktiv részeket összekötő öltözőket foglalta magába. Az aktiv részből nyiló csomagoló és mühely alatt kapott helyet az izotópraktár amely ekkor már a kereskedelmi osztályhoz tartozott. Ugyanezen a szinten voltak elhelyezve az épület légtechnikai berendezései. A padlás térben raktár helységeket alakítotunk ki. Az épület szerves része volt a szenyviz kezelő is amelyet kezdetben a technológia osztály müködtetett.

Az aktiv rész két fülkesorból (összesen 22db fülke), a kiszolgáló részből valamint a szerviz folyosóból és kémiai laborokból állt. Az épület alapterülete1130 m² .

A nyitott radioaktiv készitmények előállitásának az épületbe költöztetése lehetővé tette a zárt sugárforrás gyártás felköltöztetését az ideiglenes laboratóriumba(KFKI I.ép.). [Helyüket a technológiai és elektronikai osztályok foglalták el]. Néhány évvel késöbb az igények csökkenése miatt a csoport felbomlott, a téma két fő (Mangliár f., Papp I.) kiséretében a szervetlen kémiai osztályhoz került.

Szólni kell még a jelzett szerves vegyületek előálitásának lehetőségeiről is. A KFKI I.ép. alagsorában folyó beruházással szinte egyidőben elkészült az u.n. szerves laboratóriumi épület is.Ezzel lehetővé vált ¹⁴C és T-mal jelzett szerves vegyületek rendszeres előállitása, mind hazai, mind export igények kielégitésére. Az igényeknek megfelelően a létszám rövid idő alatt kb. 20 főre emelkedett. Az osztályt Márton J.vezette, ~ 15 évvel késöbb az igények csökkenése miatt az osztály más feladatok ellátása mellett a T-mal jelzett prosztaglandinok valamint a ³²P-al jelzett peptidek kutatásával, előállitásával foglalkozott. Ezt a tevékenységét -jelentős exportot lebonyolitva- ma is végzi az Izotóp Intézet kft. keretében.

Visszatérve a szervetlen kémiai osztályra nézzük meg kissé részletesebben az előállitot termékek listáját , a fejlesztési és alapozó kutatásokat.

A termék előállitást korlátozta a ciklotron hiánya valamint a rendelkezésre álló korlátozott reaktor kapacitás. Ennek ellenére 1970- re már jelentős felfutásról beszélhetünk.

Év Előállitott Kiszállitott

Izotópok vegyületek aktivitás tételek [db/év]

Száma Ci/év hazai export

1962 46 80 100 3770 90

1970 60 110 650 4100 600

A fejlesztő munka alapvetően két irányu volt, nevezetesen:

A/ uj termékek előállitása,

B/ a már alkalmazott technológiák korszerüsitése

Az uj termékek közül leginkább emlitésre méltónak találom a

¹³⁰Ba(n,g)¹³¹Ba ^b—¹³¹Cs magreakció ált. keletkező ¹³¹Cs, valamint a

¹¹⁰Pd(n,g)¹¹¹Pd ^{b 111}Ag magreakció ált. keletkező ¹¹¹Ag és a

¹²⁴Xe(n,g)¹²⁵Xe ^{K 125}I ált. keletkező ¹²⁵I kinyerését orvosi alkalmazásra megfelelő minőségben. Emlitésre méltó még a reaktorban (n,p) magreakcióval előállitott hordozómentes ⁴⁵Ca, ⁵⁴Mn, ⁵⁸ Co, ⁵⁹Fe, ⁶⁴Cu,⁶⁷Cu és ⁸⁴Rb megfelelő célanyagokból hatásos kémiai müveletek (ion csere, extrakció, desztilláció, stb.) alkalmazásával történő kinyerése.

A technológiák korszerüsitése egyik jelentős fázisa volt a célgépek (sterilizáló ampullazáró-nyitó stb.) tervezése, gyártása és a fülkék felszerelése. A másik jelentős lépés volt a zárt ciklusu feldolgozó berendezések tervezése és elkészitése, rendszerbe álitása (pl. Au-kolloid old., BaCl oldat készités; Lásd a rajzokat). A harmadik jelentős fejlesztési irány a hulladék kezeléssel volt kapcsolatos, hiszen pl. a ¹³¹I termelés növelésének gátjává válhatott volna a keletkező relative nagy mennyiségü folyékony hulladék nem megfelelő kezelése. Hasonló problémákkal kellett szembe néznünk a légnemü hulladékok esetében is.

1968 tájékán az osztályba szerveződött a sugárforrás csoport (2 fő). Ekkor már ipari és gyógyászati források készültek 1-100mCi aktivitás nagyságrendben. A fejlődő igények kielégitésére ²²Na, ¹³³Ba, ⁵⁵Fe források is készültek a kezdetben gyártott ⁶⁰Co, ¹³⁷Cs ⁹⁰Sr(⁹⁰Y) és ²⁰⁴Tl források mellett. A fejlesztések során hanngsulyosan foglalkoztak a gyártáshoz szükséges speciális kisgépek tervezésével, kivitelezésével a fülkékbe történő adaptálásukkal és nemkülönben a tipus- és zártság-vizsgálati módszerek kidolgozásával. Az ujabb igények felmerülésével ( közepes felezési idejü izotópok alkalmazása pl. ⁵¹Cr) párhuzamosan nött a csoport létszáma.

Az atomreaktor –a 70-es évek elején történt- kapacitás és üzemidő növelése lehetővé tette két nagy fejlesztési programm elinditását.

Nevezetesen a technécium programot, mely magában foglalta a generátor, a szervspecifikus jelzettvegyületel ill. ezek készletbentörténő kiszerelésének és a ¹⁴¹Ce zárt forrásnak (mint kalibráló forrásnak) kidolgozását és az iridium programot amely nagy aktivitásu ¹⁹²Ir források gyártását volt hivatott megteremteni.

1980-ra az osztály létszáma (akisegitő személyzettel együtt) 40-45 fő-re duzzadt. Az éves bevétel elérte sőt valamivel meghaladta a 60MFt, melynek ~40%-a az exportált termékek árából adódótt.A feladatoknak megfelelöen az osztály a következő csoportokra tagozódott: radiokémia, in vitro, sugárforrás, müszaki hulladékkezelő és csomagoló. A hetvenes évek végén kivált az osztályból és önálló osztállyá szeveződött (Tóth G. vezetésével) a radiofarmakon csoport, amely a RIA kit-ek fejlesztésével. gyártásával foglalkozott.

Mindezen tevékenységek mellett az osztály munkatársainak bevonásával három témakörben alapozó kutatások is folytak,ezek:

1. Szintetikus szervetlen ioncserélő anyagok, az ioncsere folyamat vizsgálata.

2. Elemek spontán kiválása vizes oldatokból platinára.

3. Komplexképződési egyensulyok vizsgálata folyékony ioncserélőkkel.

E kutatások eredményeiről számos hazai és nemzetközi konferencián több előadás hangzott el. A kutatók sok közleményben adtak számot a végzett munkáról, valamint három kandidátusi és több egyetemi doktori értekezés készült ez időben. Négy fő technikus okl. egyetemi végzettséget, hárman pedig üzemmérnöki képesitést szereztek.

A fejlődés a 80-as évek közepéig töretlen volt. A termékelőállitást erősen visszavetette a több évig elhuzódó reaktor rekonstrukció. A kutató, fejlesztő munka azonban ezidőben is töretlenül folyt. Ezt igazolja a megjelent közlemények száma, a négy kandidátusi és egy tudományok doktora értekezés.

Részben ennek is köszönhetően volt sikeres ez a részleg az 1991-ben alakult Izotóp Intézet kft-ben.

Személyes véleményem és tapasztalatom,hogy azok a sikerek amelyet a szervetlen kémia osztály mint közösség elért ugy volt lehetséges, hogy összejött egy fiatal ,korban gyakorlatilag egyidős, bizonyitani és produkálni akaró társaság. E mellett áthatotta az ott dolgozókat az a tudat, hogy munkájukkal más, sok esetben beteg emberen segitenek. Nem utolsó sorban pedig kialakult egy egymást segitő igen jó közösségi szellem.

2004. 01. 18.

Szirtes László